A MAGYAR NŐSZÖVETSÉG

Városhelyen az iskoláztatásban nagyon sokszor külön gondot jelent a kisebb gyermekek elkísérése az iskolába. Az iskola távolsága miatt sok magyar gyermek elveszíti a lehetőséget a magyar oktatásra, ill. a magyar cserkészéletre. Ilyenkor sok esetben szombat délutánjaikat áldozzák fel a mamák.  Ők kísérik kicsinyeiket a magyar órára. Míg a gyerekek órákon vannak, addig a mamák a diákebédlőben kedvesen elbeszélgetnek a kolónia eseményeiről, közben kézimunkázgatnak. Így született meg a Magyar Nőszövetség. Egy másik kedvez ő körülmény is adódott. Egyidejűleg két magyar kedves nővér, Garády Beáta angolkisasszony és Bentsits Adalberta annunciáta nővér dolgozott a magyar bencésekkel.  Ők a legnagyobb odaadással és örömmel segítettek hol a mamáknak, hol a kicsinyeknek. Sokáig osztották meg figyelmüket közöttük. Sajnos azóta meghalt a két kedves nővér. A Magyar Nőszövetség a magyar iskola és a magyar cserkészet édesanyja lett. Ma nem lehet eléggé méltatni a szerepét. Csendes kitartó munkájuk, rendezvényeik anyagi bevétele mindig hozzájárul ahhoz, hogy megvalósulhassanak mindazok a szép elgondolások, amelyeket a cserkészvezetők az ifjúság elé tűznek. Az édesanyák meghozzák az áldozatot a magyar jövendőért, ezért hisszük, hogy e munka nem hiábavaló. Az emigráció betölti hivatását, megtartja magyarnak ifjúságunkat.

A Magyar Nőszövetség említésre méltóbb rendezvénye a karácsonyi vásár a Szent Imre Kollégium ebédlőjében. Ezen minden valamirevaló magyarnak illett részt vennie. A képzőművészek és iparosok is kiállították áruikat. A Nőszövetség kézimunkái és szakácsművészeti készítményei is ott voltak. Délelőtt közös magyar szentmisén vettek részt a jámborabbak, utána közös ebéd, majd kés ő délutáni órákig tartott a vásár, a kiscserkészek karácsonyi ünnepélye, a tombola és az egyéb szórakozás. A másik nagyobb rendezvény a cserkészmajális az embui Simon Bálint Cserkészparkban. Itt délelőtt ugyancsak tábori mise, utána közös ebéd. Ki-ki megvette saját ebédjét és italát. Az ebédet a cserkészünnepélyek alkalmával dr. Szommer Tibor orvos, öregcserkész szokta készíteni nagy szakértelemmel, közmegelégedésre. Délután pedig kulturális és folklórprogram volt, jó idő esetén kés ő estig. Az öregcserkészek is összetartanak még. Havonta összejönnek társas vacsorára egy magyar vendéglőben. Ellátogatnak az embui cserkészparkba is, mikor gyermekeiknek ott van havonta programjuk. Jó idő esetén, miután az asszonyokat a gyerekekkel hazaküldték, néhányan ott maradnak még borozgatni, nótázgatni. Egyik alkalommal kicsit mélyebben néztek a pohár fenekére és spiccesek lettek. Kés ő este volt már és a hold kelőben. Egy kis vita után megegyeztek abban, hogy az vezeti a kocsit, amelyikük kevésbé spicces. Egy jó kilométert földúton kellett megtenni az aszfaltútig. Onnan félórányira volt a város. Az út egyenes volt, de dombon át vezetett. A hold éppen a domb tetején látszott. A sofőr egyszer csak megszólal: „Nézzétek a marhát, már jó ideje adom neki a jelzést, hogy vegye le a fényt!” Kettőt látott a holdból.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.